Ez a Budapest XII. kerület Hegyvidéki civil szervezet, a Keresztény Konzervatív Egyesület honlapja.

Egyesületünk 2O11-ben alakult, a XII. kerületi KDNP-t támogató szervezetként.

Jelenlegi székhelye: 1121 Budapest, Arató u. 2O/a.

Célja: A keresztény erkölcs és a hazaszeretet visszaállítása érdekében munkálkodni a közjót szolgáló társadalmi törekvések hirdetésével. Célkitűzését felvilágosító beszéd, írás és egyéb hírközlések szervezésével kívánja elérni a kommunikációs lehetőségek széleskörű kihasználását és a nemzeti elkötelezettségű szakértők tudását igénybevéve. Célja a szakszerűség és a tudományosság képviselete, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai kérdéseket érintő politikai döntéshozatal befolyásolása, a magyarság hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének alakítása, a lakosság nemzeti kultúrájának ápolása.

Alaptevékenységei:

Konferenciákat, felolvasó üléseket, tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, ankétokat szervez. Állást foglal az oktatás és a nemzeti kultúra alkalmazását, ápolását érintő szakmapolitikai és szakmai-etikai kérdésekben. Önállóan, vagy partnereivel együttműködve információs tevékenységet folytat. Testületként, vagy választott képviselője által véleményt mond a közjót szolgálni hivatott tevékenységek szakszerűségéről, minőségéről.

A Keresztény Konzervatív Egyesület nonprofit társadalmi szervezet. Pártpolitikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, pártokkal anyagi kapcsolatban nem áll. Alapszabályban meghatározott keretek között működik.

Eddigi legfontosabb tevékenységei:

Mindszenty József bíboros hercegprímás szobrának felállításában, emlékhelyének kialakításában aktív részvétel a Hegyvidéki Önkormányzattal, a XII.kerületi KDNP-vel és az Ifjúsági Keresztzénydemokrata Szövetséggel közösen; a megvalósítás anyagi feltételeinek részben biztosítása adományok gyűjtésével. Mindszenty József bíboros és Márton Áron erdélyi püspök évfordulós megemlékezésének megszervezése. Meghívott előadóink voltak többek közt: Dr.Papp Lajos szívsebész professzor, Jelenczki István filmrendező,Dr. Drábik János közgazdász professzor, Bolberitz Pál teológus professzor.

Jelenleg, 2O17. február 23-án megválasztott Vezetősége:

Elnök: Dr.Gaál Katalin Mária

e-mail: gaal.km@t-online.hu

Tiszteletbeli elnök: Mándoki Andor

Alelnökök: Dr. Egyed István és Szabó László Bálint

Titkár: Begyik András

Az Egyesületünk iránt érdeklődőket várjuk pártpolitikától független rendezvényeinken; tagsági jogviszony létesítése is lehetséges. Az Egyesületünk iránt érdeklődőket várjuk pártpolitikától független rendezvényeinken; tagsági jogviszony létesítése is lehetséges.

Dr. Gaál Katalin Mária: „… Állok Istenért, Egyházért, Hazáért…”

125 éve 1892. március 29-én született Csehimindszenten Magyarország mártír sorsú, karizmatikus bíborosa, hercegprímása, esztergomi érseke. Kitartóan küzdött a gyűlölet, a kirekesztés és a diktatúrák ellen; nemzete és hívei hithűségének fennmaradásáért.
1915-ben szentelték pappá. 1919. október 1-től szombathelyi egyházmegyés papként lett
Zalaegerszeg plébánosa. 1944. március 4-én nevezte ki veszprémi püspöknek XII. Pius pápa.
Ugyanezen év novemberében a nyilas kormányhoz a harcok beszüntetését sürgető és a zsidóüldözés ellen szót emelő memorandumot intézett, ezért letartóztatták. Sopronkőhidán, majd Sopronban raboskodott. Veszprémi püspökként sűrítette apostoli programját a „Pannonia Sacra” kifejezésbe. Ezt a főpásztori jelmondatot esztergomi érsekként is meg tartotta, s ezt képviselte élete végéig. Mindszenty szerint itt a Kárpát-medencében létezik egy sajátos lelki provincia, tartomány. Ez a Pannonia Sacra, vagyis a szentül élni akaró magyarok egy- két milliós közössége, s ennek hatásai szertesugároznak a magyar nemzet más felfogású, más világnézetű többi rétegébe, ily módon jó irányba képes fordítani, emelni a teljes magyarságot, az egész nemzetet. Ez a provincia a Magyarok Nagyasszonya oltalma alatt áll.
1945. augusztus 16-án XII Pius pápa esztergomi érsek-prímássá nevezte ki. 1945. október 14-én, egy héttel esztergomi székfoglalója után – mint az ország első főpapja -, bemutatkozott a magyar ifjúságnak a budapesti Szent István bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren. Ezt nagyon fontosnak tartotta az egyház és a haza jövője szempontjából. Részlet beszédéből:
„… És hittel hirdetem: a mi eszményünk olyan Magyarország, amelynek alapja a vallás-
erkölcs, támasza a nemzeti érzés; fiai és leányai pedig hívők és magyarok….”
1946. február 24-én a pápa a római Szent Péter bazilikában bíborossá nevezte ki.

A XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar lelkiségi eseménye volt az általa kigondolt és
vezetett, az 1848/1849- es szabadságharc 100 esztendős évfordulójához kapcsolódó, az
1947. augusztus 15-től 1948. december 8-ig tartó „Boldogasszony Éve” , mely ünnepségeken
4,6 millióan vettek részt.
Nyilvánosan szót emelt az 1947. évi választási csalások ellen és az egyházi iskolák 1948. június 16-i államosításakor - szembeszállt az egyházat és vallást üldöző új kommunista hatalommal, fellépett a nemzeti érdekekért és a társadalmi igazságosságért. Ezért Rákosiék félreállították: 1948. december 26-án az esztergomi prímási palotában az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) tisztjei őrizetbe vették - hazaárulás , kémkedés, összeesküvés és valutaüzérkedés vádjával - és Budapestre, az Andrássy út 60-ban működő ÁVH központba vitték. Itt 6 héten át rendkívül megalázó körülmények között, testi és lelki kínzások alkalmazásával tartották fogva. Vallatói, kínzói rendszeresen verték és napokig nem hagyták aludni. Az ÁVH nyomozói és a szovjet tanácsadók által előszeretettel használt pszihotróp szerek hatása alatt végül minden ellene felhozott vádat elismert. Az 1949. február elején látványosan megrendezett koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélték. XII. Pius pápa 1949. február 12-én kiközösített mindenkit, aki részt vett Mindszenty bíboros elítélésében.
Különböző fegyházakban raboskodott magánzárkában, majd súlyos betegségére tekintettel 1955-ben Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben (az Almásy kastélyban) őrizték kényszerlakhelyeken. Az 1956-os forradalom idején is innen szabadították ki katonák és szabadságharcosok 1956. október 30-án. A forradalom utolsó napjaiban - október 31-től november 4-ig Budapesten tartózkodott. November 3-án nagy hatású rádióbeszédet mondott. November 4-én a szovjet támadás hírére az Országházból - ahová Tildy Zoltán hívta be - az amerikai követségre menekült, ahol menedékjogot kapott. Itt élt egészen 1971. őszéig, amikor is a Szentszék és a magyar kormány megállapodása értelmében Nyugatra távozhatott. Először Rómába, majd innen saját akaratából Bécsbe, a Pazmaneumba ment.
Kiadták emlékiratait. A Vatikán keleti politikájának akadályát látta az emigráns esztergomi érsekben, ezért egy 1973. december 18-án kelt levelében VI. Pál pápa lemondásra szólította fel a sokat szenvedett bíborost, majd koncepciós perének 25. évfordulóján 1974. február 5-én - Mindszenty tiltakozása ellenére – megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott. Mindszenty bíboros a Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatta pasztorációs útjait: 1974-ben Kanadában, és nem sokkal halála előtt - 1975-ben Venezuelában és Kolumbiában meglátogatta magyar híveit.
1975. május 6-án halt meg Bécsben. Kívánságának megfelelően - ideiglenesen - Mariazellben temették el. Sírjához a világ minden tájáról zarándokoltak. Hamvait 1991. május 4-én hazaszállították és az esztergomi bazilika altemplomában levő érseki kriptában helyezték örök nyugalomba. Sírján ez a felirat olvasható: „Az élet megalázta, a halál felmagasztalta”.
Ügyében a Legfelsőbb Ügyészség 1989-ben perújítási nyomozást rendelt el, ezt a rehabilitá-
ciós eljárást hivatalosan 2012-ben zárták le. Csak 1996. őszén indult meg a hivatalos boldoggá avatási eljárása, mely még mindig folyamatban van. 
Dr. Szederkényi Károly atya - a Farkasréti Mindenszentek Templom akkori esperes plébánosa – kezdeményezésére a XII. ker. Hegyvidéki Önkormányzat a Hóvirág utca és a
Rácz Aladár utca találkozásánál - az 53-as busz fordulójában - levő , a Farkasvölgyi lakókörzet e szép helyén kialakított teret Mindszenty József bíborosról, a XX. századi katolicizmus nagy, karizmatikus alakjáról nevezte el. 2007. óta az 53-as busz hegyvidéki végállomását is Mindszenty József bíboros tereként jelzik.
A Kereszténydemokrata Néppárt XII. kerületi Szervezete és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség 2012-ben elhatározta, hogy támogatók segítségével és adományok gyűjtésével emlékmű állításával tiszteleg a 120 éve született Mindszenty József bíboros hercegprímás emlékének, a róla elnevezett téren. Ezzel a tervvel felkeresték Pokorni Zoltán
polgármester urat, aki az ügy mellé állt. Így került sor Mindszenty József bíboros szobrának - Kontur András szobrászművész alkotásának – 2013. június 13-i ünnepélyes avatására magas rangú politikai és egyházi személyiségek, valamint nagyszámú hívő magyar ember jelenlétében. A szobrot Bíró László püspök úr szentelte fel.
Mindszenty József bíboros hercegprímás születésének 125. évfordulójára emlékezett róla elnevezett téren álló szobránál 2017. március 24-én 16 órakor a KDNP XII. kerületi Szervezete, a Keresztény Konzervatív Egyesület, a Farkasvölgyi Baráti Kör és Történelmi Vitézi Rend.