Ez a Budapest XII. kerület Hegyvidéki civil szervezet, a Keresztény Konzervatív Egyesület honlapja.

Egyesületünk 2O11-ben alakult, a XII. kerületi KDNP-t támogató szervezetként.

Jelenlegi székhelye: 1121 Budapest, Arató u. 2O/a.

Célja: A keresztény erkölcs és a hazaszeretet visszaállítása érdekében munkálkodni a közjót szolgáló társadalmi törekvések hirdetésével. Célkitűzését felvilágosító beszéd, írás és egyéb hírközlések szervezésével kívánja elérni a kommunikációs lehetőségek széleskörű kihasználását és a nemzeti elkötelezettségű szakértők tudását igénybevéve. Célja a szakszerűség és a tudományosság képviselete, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai kérdéseket érintő politikai döntéshozatal befolyásolása, a magyarság hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének alakítása, a lakosság nemzeti kultúrájának ápolása.

Alaptevékenységei:

Konferenciákat, felolvasó üléseket, tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, ankétokat szervez. Állást foglal az oktatás és a nemzeti kultúra alkalmazását, ápolását érintő szakmapolitikai és szakmai-etikai kérdésekben. Önállóan, vagy partnereivel együttműködve információs tevékenységet folytat. Testületként, vagy választott képviselője által véleményt mond a közjót szolgálni hivatott tevékenységek szakszerűségéről, minőségéről.

A Keresztény Konzervatív Egyesület nonprofit társadalmi szervezet. Pártpolitikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, pártokkal anyagi kapcsolatban nem áll. Alapszabályban meghatározott keretek között működik.

Eddigi legfontosabb tevékenységei:

Mindszenty József bíboros hercegprímás szobrának felállításában, emlékhelyének kialakításában aktív részvétel a Hegyvidéki Önkormányzattal, a XII.kerületi KDNP-vel és az Ifjúsági Keresztzénydemokrata Szövetséggel közösen; a megvalósítás anyagi feltételeinek részben biztosítása adományok gyűjtésével. Mindszenty József bíboros és Márton Áron erdélyi püspök évfordulós megemlékezésének megszervezése. Meghívott előadóink voltak többek közt: Dr.Papp Lajos szívsebész professzor, Jelenczki István filmrendező,Dr. Drábik János közgazdász professzor, Bolberitz Pál teológus professzor.

Jelenleg, 2O17. február 23-án megválasztott Vezetősége:

Elnök: Dr.Gaál Katalin Mária

e-mail: gaal.km@t-online.hu

Tiszteletbeli elnök: Mándoki Andor

Alelnökök: Dr. Egyed István és Szabó László Bálint

Titkár: Begyik András

Az Egyesületünk iránt érdeklődőket várjuk pártpolitikától független rendezvényeinken; tagsági jogviszony létesítése is lehetséges. Az Egyesületünk iránt érdeklődőket várjuk pártpolitikától független rendezvényeinken; tagsági jogviszony létesítése is lehetséges.

Mándoki Andor: Trianon

A Trianoni Békeparancs számunkra tragikus történelmi eseményt hozott. Olyan, mint a tatárjárás, a mohácsi vész, a Habsburgok uralma, majd 1848 és 1956 forradalmainak leverése. Soha nem felejtjük el. Előtte Magyarország területe 325 ezer km2, lakóinak száma 21 millió. Ebből 51% magyar, a magukat magyarnak valló zsidósággal együtt. A békeparancs után az ország területe 93 ezer km2-re apad, 71%-os országvesztés. Lakóinak száma 7,5 millió. A határon túlra esik a magyarok egyharmada. Románia nagyobb területet szállhat meg, mint a csonka ország. Ilyen ország, nemzetmészárlás párját ritkítja.
Az Amerikai Egyesült Államok, a Britt birodalom, (7 ország), Francia­ország, Olaszország, és Japán, mint oly hatalmak, melyek a jelen szerződésben Szövetséges és Társult Főhatalmakként vannak megjelölve; Belgium, Kína, Kuba, Nikarauga, Panama, Peru, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákia, melyek a fent nevezett Főhatalmakkal szövetséges és társult hatalmakat képezik, a volt cs. és kir. osztrák-magyar Komány kívánságára 1918 november 3-án aSszövetséges és Társult Főhatalmak a béke megkötésére Ausztria-Magyarországnak fegyverszünetet engedélyeztek, „tekintettel arra, hogy a volt osztrák-magyar monarchia ma megszűnt létezni és helyébe Magyarországon köztársasági kormány lépett.”
A magyar békefeltételek meghatározása alapos munka a fegyverszüneti okmányban. Terjedelme 189 oldal, XIV rész és 355 cikkelyében diktálják hazánk feldarabolását, életfeltételeinek megrövidítését terjedelmes politikai rendelkezésekkel és még bővebb gazdasági feltételek követelésével, szigorú és hatalmas jóvátételeket írnak elő számunkra, teszik kilátástalanná életünket. (A Magyar Békefeltételek, 1920, a Táltos kiadása)

Mindezeket a biztos, igazságos és tartós béke érdekében hozzák meg a Szövetséges és Társult hatalmak az Egyesült Államok főhatalmával. Egy évezredes ország tönkretételét, megalázását, darabokra szedését, az örök gyűlölet megágyazását igazságosnak nevezni és a biztos, tartós béke alapjának tekinteni mérhetetlen aljasság. A trianoni békekötés hasonlít egy lincselési mészárláshoz. Tárgyalás nélküli vád alapján ítélet halálbüntetésre az Amerikai Egyesült Államok főhatósága alatt. Trianon a magyarok számára olyan, mint a zsidók Holokausztja. Soha sem feledhetik, sohasem bocsáthatják meg a legyőzőknek. Nem nyugodhatnak bele.

Még a revíziót követelő Horthy rendszerben is a közvélekedés a gyűlölködő nemzetiségeket – csehek, tótok, oláhok, szerbek – a francia Clemencau, a bátrabbak a szabadkőművesek ármánykodásait, esetleg a Párizsba küldött román bojár metreszek sikerét tartják felelősnek a békediktátum kegyetlen követeléseiért. Kevesen tudják, hogy az Egyesült Államok diktálja már 1918-ban a Trianoni Békeparancs követeléseit. Ezt a kegyetlen nemzetgyilkosságot az Egyesült Államok a II. Világháború után az 1947 évi párizsi szabályozásban megismétli. Majd 1990-ben szóbeszéd szerint egy titkos paktumban diktálja le néhány politikusnak a trianoni békeparancs megváltozhatatlanságát!
Mi lehet az oka ennek a következetes gyűlöletnek? Milyen láthatatlan hatalom kényszerítheti az Egyesült Államokat erre? Ugyanis egyéb események is felvetik ennek feltételezését. Trianont az Egyesült Államok nem ismerte el, a diktátum aláírását Wilson amerikai elnök megtagadta. A már jól ismert álszent, képmutató, kétarcú megtévesztő viselkedésről van szó, a láthatatlan hatalom akaratáról?
Az Egyesült Államok 1918-ban 22 ország főhatalmaként az egyik osztrák gyarmatországnak, a magyarnak békediktátumot alkot meg fegyverszüneti követelésként. 1920-as év során Trianonban ebből békeparancs lesz. Nincs elnöki aláírás, többen megtagadják, igazságtalannak, veszedelmesnek tartják. Ez a békediktátum taszítja Magyarországot a nácik oldalára a II. Világháborúban. A magyarok részvétele a háborúban ellentmondásos. Hasznos a magyaroknak, mert Trianon részleges revízióját kapják meg. Az ország területe 170 ezer km2-re növekszik, lakóinak száma 14 millió lesz. Érdekes módon hasznos a zsidóknak és a nyugatiaknak is. A zsidók 1944 márciusáig, a németek megszállásáig menedéket találnak és közel fele a fenyegetetteknek életben marad. Budapest ostromával Bécs megmenekül a szovjet martalóc hódítók rémtetteitől. Az oroszok nem az Oderáig, hanem a Rajnáig foglalhatták volna el Németországot, ettől menekült meg a Nyugat. Mindezekért a magyarok a „bűnös nép” és az utolsó csatlós szégyenbélyegét kapják köszönetként. A párizsi 1947 évi szabályozásban büntetésként érvényben marad Trianon! Az Egyesült Államok által el nem ismert igazságtalan és veszélyes békeparancs. Ki érti ezt a kétarcúságot? Majd jön a rendszerváltó év, 1990. Titkos paktumban diktálják le néhány politikusnak, hogy Trianon továbbra is érvényes marad. A Szovjetunió felbontásakor Kárpátalja az ukránokhoz kerül a magyarok helyett. A délszláv háborúban minden nép önállóságot kap, csak a magyar nem, még autonómiát sem. Itt érdemes emlékeztetni, hogy a fegyverszüneti feltételek 48. cikke szerint egyedül a ruténoknak ígérnek autonómiát, amit egyetlen megszállójuk sem teljesített és az amerikaiak ezt soha nem kérték számon. Az Egyesült Államoknak a közel száz év során soha nem jutott eszébe, hogy az elnökük által igazságtalannak tartott békeparancsot a magyarok javára revideálják!

Ha ez az igaztalan, fékevesztett diktátum nem az amerikai barátságos nép vezetőinek az akaratát tükrözi, akkor fel kell tételezni, hogy létezik egy Európát, keresztényeket és ebben a magyarokat is mérhetetlenül gyűlölő embercsoport, akik az Egyesült Államok felett is láthatatlan hatalmat gyakorolhatnak!

Tudomásul kell vennünk, hogy az Egesült Államok nem barátaink! A XX. században háromszor mérték ránk a kegyetlen Trianont. Ha a sivatagban porosodó, kiszuperált F16-os vadászgépeiket nem vesszük meg, és helyette a svéd Grippeneket béreljük, akkor megharagszanak. Ha az oroszokkal akarunk kereskedni, akkor már a kormányunkat buktatnák meg. Nem kell rájuk haragudni, ők ilyenek. Mindig háborúznak és győzni, profitot szerezni akarnak. Csak ostobaság velük gazdasági közösségre lépni csataterükön, a szabadpiacon tovább véreztetni el szegényes gazdaságunkat.
A fegyverszüneti feltételekben olyan határokat szabtak, hogy a négy szomszédos ország határának túloldalán mindenütt magyarok laknak. Nem tévedés! Ördögi gonoszság! Ne legyen soha sem megbékélés ezen a tájon. Hiszen a rablott holmit bitorló örök félelemben, gyűlöletben él a megrabolttal szemben. Halálát kívánja, csak akkor lesz nyugta.
Ki tudja, miért ítélik halálra országunkat az előbbieken túlmenően az ismert ádáz ellenségeink? Keletről jöttünk, idegen betolakodók vagyunk. Attila, Kalandozások, Pozsonyi csata, Nagy Lajos, Mátyás király birodalma, Szent Korona szakrális ereje, keresztény hitünk, gazdasági vetélytársak lehetünk? Vagy „csak” a földünk kell a multiknak, az új hazát keresőknek? Vegyük tudomásul, hogy nem kedvelnek. Csak az Istenben és magunkban bízhatunk! Úgy maradjunk az Unióban, lépjünk be a Transzatlanti Társulásba, ha újra tárgyaljuk a feltételeket és Trianont. Lássuk be, az amerikaiak és az izraeliek nem barátaink. Halálos ítéletünket szentesíthetjük, ha az Unióban maradva a jelenlegi feltételekkel lépünk be a Társulásba kizsákmányolható rabszolgának.
Lépjünk ki az Unióból. Sokba kerül a tagságunk, sokat fizetünk rá! Legyünk önállóak, mint a zsidók, semlegesek, mint a svájciak. Ez illik hozzánk. Magyarok vagyunk! Erősek, és gazdagok akarunk lenni mi is! Trianon revízióját követeljük! Igazságot akarunk!

Ha a háború végén nincs az országnak egy „bolond” gróf miniszterelnöke, majd egy kommunista, liberális bármire kapható csapata, akkor az ország jobban jöhetett volna ki Trianonból, hasonlóan a törökökhöz. A rendszerváltó globalizáló gazdaságpolitikának egyrészt vannak nyertesei, másrészt vesztesei. Ha a „csőcselék elit” (Lengyel László, neves közgazdász meghatározása) helyett bátor, jobb vezetők irányítják annak idején az országunkat, akkor ma jobban élünk és nem kullogunk az Unió utolsó országai között.


Igazságot Magyarországnak!